Nem is olyan távoli az elképzelés a Texas Instruments szerint. Úgy gondolják, 5 éven belül gyártásba kerülhetnek ezek az alacsony feszültségű lapkák.

Egy új, energiahatékony lapka tervezésének köszönhetően, melyen az MIT tudósai dolgoznak, egy napon lehetőség lehet majd testünkbe implantált orvosi eszközök működtetése, amelyekhez az áramforrás mi magunk lehetünk.

Ez az új chip - melyről a tudósok azt állítják, tizedannyit fogyaszt majd hagyományos társainál - ma kerül bemutatásra az Internatinal Solid State Circuits konferencián San Franciscoban. A chip egyelőre még koncepcionális fejlesztési stádiumban van, a tervek szerint különféle hordozható eszközökben, pl. mobiltelefonokban és PDA-kban lehetne alkalmazni.

„Meg teszünk minden tőlünk telhetőt, hogy ezt az alacsony feszültségű technikát minél hamarább használatba vehessék az emberek”, mondta Dennis Buss, a Texas Instruments Inc. vezető tudósa. Mérnökeivel együtt két éve dolgozik a projekten. „További 5 év szükséges még hozzá, hogy eljussunk a munkával oda, ahova akarunk”, tette hozzá. „A most közelgő bemutató, amelyen nyilvánosság elé tárhatók terveink, egy nagyon fontos lépés, de a neheze még hátra van.

Az energia hatékony felhasználása - ahogy a chipet jellemző low-voltage szóból is kiderül - az elektromos feszültség radikális csökkentésében foganatosodik meg. Erről Joyce Kwong végzős hallgató is beszélt. Napjaink mobil processzorai 1 volt körül üzemelnek. Az új technológiához legalább 0.3 voltra kell csökkenteni a feszültséget.

Ha az alapképletet használjuk a lapkák fogyasztásának kiszámításához, a képletben a feszültség négyzetesen szerepel. Ez azt jelenti, ha növekedik a teljesítmény, az energia szükségletek ugrásszerűen megnőnek. Ugyanakkor ha a teljesítmény csökken, a feszültség lezuhan.

„A feszültség egy sarkalatos pont”, mondja Jim McGregor, az In-Stat egyik elemzője. „Ezek a hordozható eszközök egyre többet kell, hogy felmutassanak az emberek számára. A feszültség csökkentése magával hozza a lapkák bonyolultabbá válását is, amelyek egyre több funkcióra képesek. Mindemellett növekedik az áramforrások élettartama is, ami szintén fontos szempont.”

Az, hogy mennyi feszültségre van szükség, attól is nagyban függ, hogy mit csinál az adott chip éppen. Jelenleg is beérheti 0,3 volttal, de persze csak tétlen állapotban. Amint feladatot kap és a teljesítmény, a „sebesség” előtérbe kerül, növekedik a fogyasztása, és ezzel együtt felugrik a feszültség is. A chipet pedig két küszöb érték közé tervezik feszültség szempontjából.

A tudósok hozzá tették, hogy a lapka DC-to-DC átalakítókat is használ, amik a feszültség szinteket vezérlik. Kwong azt is elmondta, hogy a megcélzott 0,3 voltos érték eléréséhez újra kell tervezni a memória és a logikai áramköröket is. „A hagyományos 6 tranzisztoros bit cellák helyett 8 tranzisztoros cellákra van szükség… Ez elősegíti a memóriából történő kiolvasást, több tranzisztor esetén kisebb a zavarás mértéke olvasás közben… Eddig úgy gondolták, hogy 0,9 volt a chipek esetében már maga a padló, s ezek a fickók most készülnek felszedni a deszkákat is.”

Forrás: itport, cw